Varázslatos kémia nyári tábor 2015
Ez már a hetedik kémia tehetséggondozó tábor volt, amit a Magyar Kémikusok Egyesülete szervezett általános iskolai és középiskolai versenyek nyertesei, helyezettjei részére. A koráb-bi években Pécs, Nyíregyháza, Eger, Szeged, Debrecen és Gödöllő látott minket vendégül, most a Fény Évében ismét az egri Eszterházy Károly Főiskola Kémiai Tanszékét boldogítot-tuk (ők mondták…). Murányi Zoltán tanszékvezető és csapata igazán kitett magáért, mind a szakmai, mind a kapcsolódó programokkal.
A tábor június 29. és július 3. között került megrendezésre, hétfőtől-péntekig intenzív tudo-mányos életet folytatott a 31 diák résztvevő a vendéglátó tanszék laborjaiban és előadóterme-iben, no meg Eger utcáin és terein. Az év kiemelt témájának megfelelően számos, fénnyel és időnként hanggal járó kísérletet láttak, végeztek, de a léha kísérletezgetés mellett (amit az előadók éppen annyira élveztek, mint a hallgatóság) komoly szakmai munka folyt.
Nagyszerű lehetőség a kémiai után érdeklődő diákoknak, hogy valódi laboratóriumokban, valódi műszerekkel mérhetnek, dolgozhatnak – szerintem tanáraik bármikor cserélnének ve-lük erre az egy hétre. A tapasztaltakról majd maguk a diákok írnak részletesen, Németh Jáz-min, Bán Bettina és Pallagi Patrik vállalkozott egy-egy személyes hangulatú beszámolóra.
Most már hagyomány, hogy a diákokat sorsolással kisebb csapatokba osztjuk be, és mind-egyik csapat kap egy szakmai témát. Ezt a napi munka mellett ki kell dolgozniuk és a tábor zárónapján elő is adják kb. 10 perces prezentáció keretében. Sok egyetemi oktató boldog len-ne, ha hallgatói ilyen színvonalas kiselőadásokat tartanának!
A szorosan vett szakma mellett másra is szorítottunk időt. Hétfőn városimereti verseny kere-tében járták be a várost, kedd este a Líceum tornyában – ebben alakították ki a Varázstornyot, kiállításokkal, komplett kémiai előadóteremmel – szabadtéri csillagászati bemutató volt ko-moly műszerekkel, a szerdai napon Felsőtárkány határában csavarogtunk, vízmintákat vettünk a tavakból, a Sziklaforrás vizéből. Kroó Norbert akadémikus és Braun Mihály az ATOMKI-ból tartott előadást egy-egy délután szakmáról és a tudományos életpályáról.
Az MKE részéről a szervezést Androsits Beáta, Martonné Ruzsa Valéria és jómagam végez-tük, és persze mi voltunk a kísérők is az egész tábor során. Ennek ellenére azért aludtunk is egy keveset…
Dr. Medzihradszky Dénes
Varázslatos Kémia tábor - Eger
Egy fantasztikus tábor, ahol a szórakozást egybekötik a tanulással. A mai fiatalok nagy része elképzelhetetlennek találná, azt hogy nyáron tanuljon vagy akár egy 5 napos kémia táborban vegyen részt. Pedig az én elképzeléseim alapján ez igen hasznos dolog, hiszen így szinten tarthatom a tudásomat, sőt olyan tapasztalatokat gyűjthetek, amit talán iskolai körülmények között nem szerezhetek meg. A tábor során mi is új információkkal gazdagodtunk, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Például fejlesztettük tájékozódásunkat a városismereti versenyen, illetve olyan műszerekkel dolgozhattunk, amikről még a saját korosztályunk nem is hallott.
De nézzük meg mi is történt ez alatt az 5 nap alatt:
Június 29-én hétfőn kezdett gyülekezni a csapat az egri Legányi Apartman háznál, hiszen voltak, akik kocsival, voltak, akik vonattal érkeztek, de akadt egy helyi diák is. A tábort egy kiadós ebéddel kezdtük, miközben mindenki ismerkedett. Ezt követően csapatokba osztottak minket, akikkel a hét folyamán együtt kellett dolgoznunk. Ezután minden csapat a városismereti versenyen vett részt, ahol feltérképeztük Eger városát. Igaz az a csapat, amelyikben én voltam egy kicsit többet sétált a kelleténél, de legalább jól éreztük magunkat. A verseny végén a csapatok a Varázstoronyba gyűltek össze, ahol sor került a bemutatkozásra, illetve érdekes kémiai kísérletek mutattak be a tanárok a fénnyel kapcsolatban. Ezt követően mind az 5 csapat húzott egy témakört, amiről a hét folyamán egy prezentációt kellett összeállítani, amit a tábor utolsó napján kellett bemutatni.
A keddi nap folyamán már bevethettük eddigi labortapasztalatainkat, hiszen forgószínpados gyakorlati munkán vehettünk részt. A kísérletek során lángot festettünk különböző fémek sóival (talán mindenki ezt tartotta a legérdekesebbnek), illetve kolloid oldatokat vizsgáltunk. Ezen kívül az úgynevezett ezüsttükör próbát végezhettünk el, és akinek ezt sikerült megcsinálni az hazavihette emlékül. A délután folyamán Kroó Norbert akadémikus tartott nekünk egy előadást, amit nagyon érdekesnek tartottam, még hogyha nem is volt érthető minden egyes része. Az este pedig ismét visszatértünk a Varázstoronyba, ahol a csillagászattal ismerkedhettünk egy kicsit, ugyanis azon az éjszakán állt egymáshoz legközelebb egyedülálló módon, az égbolton a Jupiter és a Vénusz, valamint a Szaturnuszt is láthattuk. Az éjszaka pedig ismét a projektmunkáké, majd ezt követően az alvásé volt.
A szerdai nap folyamán kiléptünk a laborból a természetbe, ahol egy túra során különböző vízmintákat vettünk. A délutáni szabadidő során mindenkiből előjött a kisgyerek, hiszen egy játszótéren szórakozhattunk. Késő délután pedig kaptunk egy kis szabadidőt, így mindenki a városban barangolt. Mi persze kedvenc helyünket a főteret céloztuk meg, mint az ezelőtti napokban. Az estét pedig nem zárhatta más, mint a projektek folytatása, még ha egy kis veszekedés is kialakult belőle. Leginkább az volt a vita tárgya, hogy milyen legyen a bemutató háttere.
Csütörtökön a délelőttöt ismét a laborban tölthettük, ahol 5 kísérlet várt megoldásra. Például a VIS fotometria, a borsó kivonat antioxidáns kapacitásának mérése illetve a különböző vízminták elemzése. Délután egy érdekes előadást hallhatunk az ATOMKI egyik kutatójától, Braun Mihálytól. A délután hátralévő részét minden csapat a projektek tökéletesítésre szánta, hiszen ezt másnap már be kellett mutatni. Az estét mindenki a barátaival töltötte ahol a héten történt dolgokról beszéltek (leginkább a löncshúsról), illetve szórakoztak.
Pénteken reggel már mindenki nehezen ébredt, hiszen a fáradság és a kevés alvás már látszott rajtunk. Viszont gyorsan kellett regenerálódni, hiszen ez a nap már a bemutatóké volt. Meg kellett mutatni, hogy a kihúzott témák közül kinek hogy sikerült 4 nap alatt felkészülni és milyen szinten tudja azt „eladni”. Az előadás során hallhatunk a kémiai eszenciákról, az abszorpcióról és az emisszióról illetve még két érdekes témáról, ami elnyerte az első helyet. „A fényből energia” illetve a „Miért színes a természet?” című bemutató. (az utóbbi bemutató a mi csapatunk bemutatója volt). A tanárok az eredményhirdetés során értékelték az egész heti tábort, illetve kiemeltek két tanulót (Kovács Gergő, Papp Martin), akiknek jelleme és karakter sokat jelentett a csapatban és ezzel mindannyian egyetérthetünk. Az eredményhirdetés után volt még egy kis szabadidőnk, voltak, akik még lementek a városba vásárolni az útra, de voltak olyanok, akik már elkezdték a csomagolást. Az ebéd után pedig elkezdődött a búcsúzás, voltak, akikért jöttek kocsival így menni kellett, viszont akik vonattal mentek azoknak még volt egy kis idejük együtt. De tudták, hogy a búcsúzás elkerülhetetlen, amire Pesten sor is került, így a tábor mindenki számára véget ért.
A tábor szerintem ez által mindenki számára örök élmény marad. Sokat tanulhatunk az 5 nap alatt, de nem csak tanárainktól, hanem társainktól is. A tábor során számomra, olyan barátságok kötődtek, amik szerintem az egész hátralévő életemben jelen lesz. A tábor sikeréhez a remek hangulaton kívül a tanárok áldozatos munkája is hozzájárult. Szerintem mind a 30 másik társam nevében köszönettel tarozunk a táborszervezőknek, hiszen ez a tábor hozott minket össze. Úgy gondolom, hogy sokan úgy jöttek el Egerből idén, hogy a helyszíntől függetlenül ő jövőre is részt szeretne venni ebben a táborban, ha a lehetőségek adottak lesznek hozzá. Hiszen ahogy a neve mondja varázslatos. Varázslatos minden értelemben.
Bán Bettina
Varázslatos Kémia Tábor – varázslatos emlékek
Hétfő délelőtt volt a Keleti pályaudvaron. Pár galamb egy tócsában fürdött, én pedig álmosan az órámra pillantottam. 10:28. Indulnom kell. Feltápászkodtam a padról, és izgalommal vegyes idegességgel kerestem meg az EGER feliratú, világoszöld táblát, amit Valéria tanárnő tartott a kezében. Ő és Dénes bácsi már egy kisebb csoporttal várták az érkezőket, akik között vegyesen voltak fiúk és lányok. Páran vidáman csevegtek, látszott rajtuk, hogy ismerik egymást, míg mások csendben álldogáltak, vagy éppen szüleikkel beszélgettek. Beálltam a háttérbe, és kezdődött a névsorolvasás, majd, miután a hiányzókról kiderítették, miért nincsenek itt, elindultunk a vágány felé.
A vonaton azután megkezdődött az ismerkedés. Szinte mindenkit szimpatikusnak találtam, a mellettem ülő lány kifejezetten kedves és barátságos volt. Csendesen elbeszélgettünk, és kiderült, hogy sok közös vonásunk van, többek között az, hogy ő is szereti a kémiát.
A megérkezés után a csomagjainkat elvitték a táborba, mi pedig átsétáltunk az apartmanházba. Nagyon igényes, kellemes helynek bizonyult, szép, tiszta szobákkal és finom ételekkel. A vonaton megismert lánnyal közös lakrészt kértünk, és bevettünk szobatársnak egy másik lányt is, akit végig aranyosnak találtam. A mi kis lakásunkban még egy konyha is helyet kapott, amit a projektmunkák során vidáman birtokba vettünk.
Kellemesen megebédeltünk, majd csoportokba osztottak minket. A mi csoportunk a benzolgyűrű jelű lett. Vidáman konstatáltam, hogy vonat- és lakótársam is hozzánk került. Szerencsére a tábor folyamán jól kijöttem vele és csoporttársaimmal is. Mindannyian kedvesek, barátságosak és lazák voltak, de ami a legfontosabb, változatos személyiséggel rendelkeztek. Rövid ismertetés után kezdődött a városismereti túraverseny. Itt állomásról állomásra kellett vándorolnunk, majd kémiatudásunkat bizonyíthattuk. Az egri lakosok és az információs pultról elhozott térkép segítségével odataláltunk mindenhova, közben pedig jókat beszélgethettünk. Visszatértünk a Líceumhoz végül, ahol megtörtént a bemutatkozás, kihúzták a projektfeladatokat, majd látványos, fénnyel kapcsolatos kísérleteket láttunk. Égések, eszcenciák és lángfestés szórakoztatta a figyelőket, hangos durranógáz és ugató kutya ijesztett rá a kissé szórakozottabb diákokra. Érdemes volt jegyzetelni, hisz a kísérletek alatt tanultak egy részét fel lehetett használni a projektek elkészítéséhez.
Ezután visszasétáltunk az apartmanhoz, majd finom vacsora után jött a pólóvasalás, ahol ajándékba kaptunk még egy oldaltáskát is. Mai napig megvan mind a kettő, nagyon örülök nekik, hasznosnak bizonyultak a későbbiekben.
A második nap kissé fáradtan keltünk, de a reggeli közben megébredtünk. Köpenyt, füzetet a táskába, irány a főiskola! A szépen felszerelt laborokban különböző gyakorlati munkákat végeztünk, ahol forgószínpadszerűen haladtunk körbe-körbe. Vizsgáltunk kolloid oldatokat, csapadékok színváltozásait, és a méz cukortartalmát is megmértük. A kísérletekhez többek között kaptunk leírásokat, munkamenetet, illetve bőséges magyarázatot a minket segítő tanároktól és hallgatóktól. Visszaérkezéskor egy csodás, svédasztalszerű ebéd elfogyasztása után volt időnk projektjeinkkel foglalkozni. A mi témánk az atomabszorpció volt, ezt kellett leszűkítenünk és feldolgoznunk úgy, hogy beleférjen 10 percbe az előadás. Kissé nehezen álltunk neki, de rengeteg segítséget kaptunk a tanároktól, akiknek külön köszönet, hogy fáradhatatlanul válaszoltak kérdéseinkre. Ezután Kroó Norbert akadémikus tartott egy érdekes előadást a fény alapú technológiák fontosságáról, akár hozzá is fordulhattunk a kapott témáinkkal kapcsolatban. Majd folytattuk a projektünket, vacsora után pedig szabadfoglalkozás következett. Napnyugta után a Líceum Varásztornyában távcsövekből különböző égitesteket vizsgáltunk, többek között a majdnem teli Holdat, a Vénuszt és a Szaturnuszt is. Az idő nagy szerencsénkre csodálatos volt, a hangulat pedig adva volt kellemes társalgáshoz is.
Szerdán a túra napjára ébredtünk. Két hallgató vezetésével a Bükki Nemzeti Park területén sétáltunk. Először a Felsőtárkányi Erdei Vasúttal tettünk meg egy kisebb távolságot, majd a Stimecz-háztól indultunk tovább. A túra szerintem nagyon érdekes volt, mivel nem idegen számomra sem a természetjárás, sem az erdők. A kémia mellett vonzódom a biológiához, úgyhogy nekem ez a program volt az egyik legélvezetesebb. Találtunk különféle növényeket és gombákat, és még pár ganajtúró bogár is keresztezte utunkat. Amíg a többiek ebédeltek, páran elmentünk Dénes bácsival vízmintát gyűjteni egy kisebb pataknál, ahol láttunk ászkarákokat is. A Nyugati Kapu Látogatóközpontban megtekintettünk egy kiállítást, majd az ott található két tóból vízmintát vettünk, azután pihengettünk és sétálgattunk a tavak körül.
Egy kisebb kitérőt téve a pláza illetve a sétálóutca irányába, hazaérkezés után gőzerővel nekiálltunk a projektmunkának, bár közben sokat beszélgettünk is. A csapatunk lassan összekovácsolódott, és elmondhatom, hogy összebarátkoztunk ez alatt a pár nap alatt. Vacsora után még foglalkoztunk egy keveset az előadással, de inkább a többiek megismerése kapott nagyobb hangsúlyt a következő órákban.
A csütörtök kissé nehézkesen, fáradtan indult, de egy kávé után már vidáman, várakozva kezdődött a második gyakorlati munka – itt főleg optikai analitikai feladatok voltak, ahol például megismerkedtünk a nekünk fontos atomabszorpciós spektroszkóppal. A gyakorlat előtt egy rövid ismertetőt kaptunk a fényemisszió és -abszorpció elvéről, a gyakorlat alatt pedig megvizsgálhattuk a gyűjtött vízmintákat, és összebarátkozhattunk a fontos optikai analitikai gépekkel és módszerekkel is. Bár bajlódtunk egy keveset a titrálással és a számolással, végül minden feladatot sikerült megoldanunk, néha segítséggel, de többségében önállóan.
Délután Braun Mihály kutató tartott egy kicsit személyesebb előadást a különböző természettudományi ágak összefüggéséről, majd tehettünk fel akár személyes kérdéseket is az úrnak. Ezután mindenki elvonult a projektekkel dolgozni, természetesen a csapatunk is összeült. Ismét a mi konyhánkba jöttek át a többiek, és ott ügyködtünk tovább. Így csütörtökre ez a kis helyiség vált a legfőbb találkahelyünkké, és ez meg is látszott rajta: innen-onnan hozott székek, poharak, rengeteg füzet, papír, és egy nagy laptop adott kellemes hangulatot a konyhának. A projekt nagyjábóli befejezése után még páran ott maradtunk beszélgetni, de aztán 11-kor takarodót fújtak, és máris fáradtan dőltünk be az ágyba, hogy kicsit még aludhassunk a nagy nap előtt.
Péntek. „Ne. Nem szeretném, hogy vége legyen. De péntek van, nincs mit tenni” - ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal keltem, és támolyogtam át a kávézóba enni egy keveset.
Reggeli után átsétáltunk a főiskola egyik előadótermébe, ahol kezdődött a projektek bemutatása és a tábor lezárása. A torkomban egy gombóccal hallgattam a tábor értékelését, és nem akartam, hogy máris befejeződjön ez az öt nap. Az érdekes előadások után (melyek mind a fényről szóltak, természetesen) a jól megérdemelt győztesek megkapták ajándékaikat, majd a hétfői városismeret helyezetteit és a két legkiemelkedőbb tanulót is kihirdették.
Az utolsó ebéd szomorú hangulatban telt, a pakolás még inkább. A diákok lassan szállingóztak el a tábor területéről, az apartman takarítása szintén hamar megkezdődött, nyomatékot adva a búcsúzásnak. Lassacskán mi is visszaindultunk a vasútállomásra, majd egy csendes, fáradt vonatút után mindenki hazaindult.
Bágyadtan kerestem helyet a Keleti pályaudvar egyik vágánya mellett, és nyomott hangulatban várakoztam a két órával később induló vonatomra. A táboron gondolkoztam. Máris hiányzott, és még most is hiányzik, de szeretettel gondolok vissza rá. Rengeteg élménnyel és tudással gazdagodtam, amiket nehezen fogok elfelejteni. Köszönet az összes szervezőnek ezért a varázslatos emlékért! Jövőre is jövök.
Németh Jázmin
Varázslatos Kémia Tábor 2015 Eger
Június 29-én hétfőn foglaltuk el a szállásunkat Egerben, a Legányi Apartmanházban. A ven-déglátó nagyon kedves volt, sok szórakoztató játékot próbálhattunk ki, mint például a csocsó és a biliárd. Finom ebéd elfogyasztása után a csapatok megalakítására esett a hangsúly.
Az újonnan alakult csapatommal azonnal versenybe is szálltunk a Városismereti túra verse-nyen. Eger meredek lejtőit megmászva jutottunk el különböző megállókhoz, ahol kémia tudá-sunkra hagyatkozva kellett kvíz játékokban megfelelnünk. A legutolsó állomás a Varázsto-ronyban volt, ahol a csillagászat történelmével való megismerkedés után, látványos kémiai kísérletekkel szórakoztattak minket. 2015 a Fény Éve, így főszerepben a kemolumineszcencia állt. Az előadás után megkaptuk a projekt témánk, amiből a hét során egy prezentációt kellett készítenünk. Este pedig a tábor részét képező pólóvasalásnál tapasztalhattuk gyakorlatban, olykor milyen gyengék is a Van der Waals féle erők, amikor a matrica leesett a kevésbé gya-korlott barátaink ingjeiről.
Kedden, kiadós reggeli után forgószínpados gyakorlati munka vette kezdetét az Eszterházy Károly Főiskola Kémia tanszékének laborjaiban. Készítettünk hígítási sort, volt szerencsénk használni gázkromatográfot, vizsgálhattunk csapadékokat és komplexeket. A vett vízminták összetételének meghatározásával is foglalkoztunk. Gyönyörű lángfestést csináltunk a gyakor-lat végén. Délután Kroó Norbert, híres akadémikus érkezett a Magyar Tudományos Akadémi-áról. Az előadást feszült figyelemmel követtük és lázasan jegyzeteltünk, mivel péntekre, a tábor zárására minden csapatnak egy-egy prezentációt kellett készítenie. Az előadást követően kötetlen beszélgetést nyújtott a számunkra. Minden kérdésünkre pontos, érthető választ kap-tunk. Miután a nap lement, távcsövekkel és teleszkópokkal vizsgáltuk az eget. A megannyi csillag mellett láttuk a Holdat, a Vénuszt és a Szaturnuszt is kristálytisztán.
Szerdán túrázni mentünk a Bükkbe. Hangulatos kisvasúton utaztunk, majd tanösvényen, a természet lágy ölén csodáltuk meg az erdőt. Egy szép kis tisztáson megebédeltünk.
Ezután múzeumban néztünk meg a kiállított műveket. Játszottunk a játszótéren és nagyokat nevettünk. Délután souvenir vásárlásra és fagylaltozásra is jutott időnk. Este csapatépítő jel-leggel biliárdoztunk. Játék közben ihletet kaptunk a prezentációnkhoz. Az új ötletünk szerint nanorészecskék alkalmazása a jövőben a napelemek hatásfokának növelése érdekében egy érdekes elképzelés. Rákerestünk az interneten és kiderült, hogy ezüst és arany részecskékből álló ’clusterek’ létrehozásánál ha a méretüket befolyásoljuk, akkor az elnyelni kívánt fény hullámhosszát is változtathatjuk. Ezeket a különböző, pár atomnyi vastag rétegeket pedig fel-használhatjuk a napelemek tökéletesítéséhez.
Csütörtökön ismét forgószínpados gyakorlati munkát végeztünk. Ebéd után Braun Mihály, kutató az ATOMKI-ból számolt be az expedíciójáról Erdélyben. A végén izgalmas életpályát elmesélve motivált minket is a tudománnyal való foglalkozásra.
Pénteken korareggeli ébresztő után, elérkezett a nagy nap. Minden csapat a hét során elkészí-tett prezentációját mutatta be mind a szakképzett zsűrinek, mind a többi táborozónak.
Szórakoztató, érdekes, lebilincselő előadásokat láthattunk. A táborzáró ünnepség keretein belül pedig, eredményhirdetés során nagy örömünkre, holt versenyben első helyezést értünk el. A búcsúzkodásnál ébredtünk rá csak, hogy milyen hamar elrepül az idő, ha az ember jól érzi magát! Egy fantasztikus hetet zártunk. Sok új barátot szereztünk! Köszönjük a táborszer-vezőinek ezt a felejthetetlen élményt!
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a tábort, élménydús és tanulságos kikapcsolódás a nyár-ra!
Pallagi Patrik